A nem-alvás 13 előnye - áldás vagy átok?

2016-03-30 19:03:22

                Szerény, mindössze 21 hónapos tapasztalatom van nem-alvás terén. Épp ennyi idős a(z eddigi egyetlen) kislányom. A többgyermekes anyukák most lenézően legyintenek: lópikula! Én is ugyanígy legyintek, amikor az alvással foglalkozó közösségi csoportokban a 3 hónaposok anyukái áradoznak, milyen jól és kiegyensúlyozottan alussza át az éjszakát a csemetéjük. "Majd írdd meg, mi lesz 3-4 hónap múlva...!" - gondolom ilyenkor. Szóval igen, tudok róla, hogy mire eljutok a vágyott harmadik gyermekem gimis ballagására, még bőven lesz alkalmam dagonyázni a kimerültség bugyraiban. Addig azonban igyekszem az élet jó oldalát látni - például a nem-alvásban is. Mert a bő másfél év alatt igenis sokat tanultam az átringatott éjszakákból és nappalokból. Most ezeket veszem sorra, és kíváncsian várom, Ti mivel egészítitek ki.

1) Az alvás elmélete

                Sok-sok szakirodalom foglalkozik az alvás élettanával, aminek szerintem minden értelmes anyuka igyekszik utánanézni. Így például biztosan Te is tudod, hogy létezik felületes és mély alvás, amiket én a gyerekemen az első perctől élesen meg tudok különböztetni, és ez sok lefektetési gondtól kímélt meg. Mert TÉNYLEG kell neki 20 perc, hogy mély álomba szenderüljön, és TÉNYLEG 40 percig tartott eleinte az alvásciklusa (stopperrel is lemérhettem volna; negyven-nulla-nullánál állt volna meg a számláló az ébredésekor). Érdekes felismerés volt az is, hogy az alvásban az ellazulás a szűk keresztmetszet. Én sem tudok csak úgy elaludni, mint Szamár a Shrekben, amikor beszól, hogy "Húzom a szamárbőrt!" és horkolva elterül. Egy felnőttnek is kell egy kis olvasás, simogatás, tévézés, és bizony nekem is beletelik 20 percbe, míg elalszom. Pont életem értelmétől vonnám meg a relaxhoz szükséges cicit?!

2) Evés-ivás

                A legtöbbet a kaja-pia-kaka háromszög terén értettem meg a gyerek alvásából. Ha az utolsó szem szőlő már nem kellett volna, vagy rossz ötlet volt az őszilé, ez azonnal rávetül az éjszakáinkra is.  Pontosan úgy mocorog-ficereg, ha bántja valami a hasát, mint én egy kiadós cifra előtt. Az alvás mai napig jó jelzés, ha elbizonytalanodom, hogy ezt vagy azt lehet-e már adni neki.

3) Meddig mehetek el?

                Az alvás nyilván szoros kapcsolatban áll a gyerek fáradtságával. Sok idő kellett, mire rájöttem, hogy pontosan mikor van a gyereknél a buli vége. Azt mondják az okosok, és osztom ezt a véleményt, hogy olyan az éjszakai alvás, amilyen a nappali. Ha napközben csúcsra járatom a porontyot, vagy nem biztosítok neki megfelelő mennyiségű alvást, akkor éjszaka sem számíthatok sok jóra. De ha eleget és JÓKOR pihen nap közben (ez nálunk még sokszor két alvást jelent), akkor kiegyensúlyozottabb lesz az éjszakánk is.

4) Gondolj magadra!

                A gyermekágyi időszakban nagyon betartottam, hogy én is aludtam, amikor a gyerek (mi külön szobában alszunk egyébként). Aztán két-három hónap elteltével fontosabbnak éreztem, hogy feltöröljek, zuhanyozzak, netezzek, olvassak stb. Mostanában tértem vissza oda megint, hogy a háztartás és minden más teendőm várhat, mert feltörölni este is lehet, és netezhetek altatás közben is. Amikor még nem volt gyerekem, arról ábrándoztam, hogy minden nap ledőlök 20-30 percre délutánonként. És igen, MOST van itt ez a perc! Hát hülye vagyok én, hogy nem élek a lehetőséggel?

5) Kapcsolat a rokonsággal

                Eleinte belefutottunk abba, hogy a 13 órára meghirdetett közös családi nagyis vasárnapi ebédre pontban 13 órára állítottunk be, függetlenül attól, hogy a kisasszony a napirendje melyik fázisánál tartott (és ez a pontosság nekem nem kevés stresszbe került). Rá kellett jönnünk, hogy mindenkinek az a legjobb, ha közvetlenül alvás után megyünk, mert egy kipihent gyerekkel sokkal jobb játszani. A délutáni alvás időpontja persze kiszámíthatatlan, de egy idő után megértették a rokonok is, hogy nekünk mindegy, ha meg kell mikrózni a húslevest, csak a gyerek legyen rendben.  Ennek másik folyománya, hogy megtanultuk mindezt kommunikálni mamákkal, barátokkal, és mindenki megértően állt a dologhoz.

6) Nem vagyok robot

                Sokszor sajnálom, hogy nem robotnak születtem. Hogy a délelőtti játszóterezés után, amikor hazatérve gyereket kell vetkőztetni, pelenkázni, kezet mosni, kaját melegíteni, ebédeltetni, még egy kicsit játszani és lefektetni, akkor nekem még olyan úri huncutságokkal kell foglalkoznom, hogy pisilnem kell, vagy hogy történetesen én is éhes és szomjas vagyok. Mára megtanultam, hogy ezeket az alapvető igényeimet igenis ki kell elégítenem ahhoz, hogy boldogan teljen a napunk. Ha kell, hatszor megyek ki vécére altatás előtt, hogy ne épp cicizés közben félúton törjön rám a szükség. Ha robot lennék, azzal se kellene törődnöm, hogy milyen ülőalkalmatosságon szoptatom a lányom. Sajnos mi hosszú hónapokig egy kényelmetlen kanapéra vackoltuk be magunkat. Mivel a férjem is belátta, hogy nekem (a robotokkal ellentétben) vannak a derekamban fájdalomreceptoraim, a családi béke érdekében beszereztünk egy szoptatós fotelt, ami ugyan ár-érték arányban eddigi legdrágább bútorunk, de nagyon megérte. 

7) SzuperVumen

                Bár robot nem vagyok, de SzuperVumen még lehetek! Panni születése óta ugyanis egy csomó új képességet fejlesztettem ki, miközben ő a karjaimban édesdeden aludt. Például egy kézzel ki tudok nyitni egy bontatlan, beszorult kupakú pillepalackot. Kezemben az alvó gyerekkel óriásmamuszban fel tudom nyitni a vécé tetejét a lábujjammal, sötétben. Mi több, még pisilni is tudok az ölemben éppen ciciző gyerekkel, és tudok úgy célozni, hogy ne csobogjon hangosan. És talán a leghasznosabb új képességem, hogy haladok a korral: altatás közben okostelefonról tudok banki utalást indítani, könyvet olvasni, hírek között válogatni, képet szerkeszteni, doksit írni. Erre egyébként nem lettem volna rákényszerítve. Szuper, nem?

8) Rend legyen

                Elég rendszerető vagyok, és hamar be kellett látnom, hogy ha nincs körülöttem rend, nem tudok eléggé ellazulni az altatáshoz (a tisztaságra ez nem terjed ki egyébként). Ezért nagyon igyekeztem Panni szobáját minél előbb "testre szabni", és ha elmegyünk mamához vidékre, nála is rendezkedek egy fél órát a szobában, hogy  ne azon agyaljak altatáskor, hogy félre van csúszva a kép a falon. Ugyanebből az okból altatás előtt mindig szánok rá két percet, hogy rendet tegyek a szobában. Tiszta haszon! (kár, hogy fél másodperc alatt annyi neki, ha felébredt a gyerek)

9) Rendszer legyen

                Nemcsak a rendhez, hanem a rendszerhez is ragaszkodom. Anyukám totál ostobának nézett, amikor a kórházban az egynapos gyerekkel napirendről beszéltem neki ("Kislányom, MILYEN bioritmus??"). Pedig igenis volt az alvásokban rendszer, mindig is volt, és erre törekszem is. Legszívesebben megforgatnám a férjemben a konyhakést, amikor egy közösen töltött hétvége előtt elsorolom neki a terveimet, mikor és hogyan fogunk enni-aludni-sétálni, erre ő rávágja, hogy "mi Pannival majd csak sodródunk az árral". Kérem szépen, sodródni csak olyan árral lehet, ami már sodródik valahová! Úgyhogy szerintem muszáj az elmúlt napok tapasztalataira építve kitalálni, hogyan is töltsük a hétköznapokat.

10) Kell egy B-terv

                Csakhogy a szépen kidolgozott ütemterv könnyen borul. Szerintem az ember lánya, ha gyereke van, a változásokhoz való alkalmazkodás nagymesterévé válik. Az újszülöttel napról-napra, aztán pár hónaposan hétről hétre, az egyévessel kéthetente változik a napirend. Ami oké is, amíg a változás nem jön el. De amikor már látod, hogy borul a rendszer, akkor szükség van egy B-tervre. Ma már minden altatás előtt kitalálom, mit csinálunk, ha netán felébred. Megdöbbenve tapasztalom, hogy a gyerek mindig okosabb, mint én. Mert mi van, ha a déli altatásból felkel fél egykor? Én azon agyalok, hogy nem fogja kibírni a fürdésig, ő meg agyalás helyett egyszerűen alszik még egyet háromkor. Baj lenne ez? Dehogy, csak egy újabb változás előfutára.

11) Mások sztorija

                Kicsit csúnya dolgot fogok mondani. Engem borzasztóan feltölt energiával, ha mások altatási horrorsztorijait hallgatom. Eleinte azért jártam baba-mama közösségekbe, hogy rájöjjek: van a mi életünknél rosszabb. Ez tényleg csúnya, de másoknak is javaslom. Ha te háromszor keltél éjjel, egy másik anyuka meg 15-ször és mégis szebb a sminkje, abból erőt meríthetsz.

12) Kreatív gondolatok

                A legjobb ötleteim Panni születése előtt mindig utazás közben születtek. Mivel mostanság nem nagyon utazgatok, igyekszem meghallani a kreatív gondolataimat az altatás-visszaaltatás idején. Éjszaka, félálomban a nappaliban ringatni egy gyereket a legjobb meditáció.

13) A nem-alvás összehoz

                A szakirodalom is írja és én is tapasztalom, hogy az altatásra rá kell hangolódni félhomállyal, elcsendesedéssel, összebújással. Észrevettük, hogy Panni akkor tud a legjobban elaludni, ha a fürdetés-pizsama-lefektetés előtt fél óráig közösen, hármasban, csöndesen játszogatunk. Ez ma már sziklaszilárd része a napunknak, és ilyenkor tudjuk a legnyugodtabban megbeszélni a férjemmel ügyes-bajos dolgainkat. Panni a szó szoros értelmében összehozott minket. 

                És Te mit tanultál az álmatlan éjszakáidon?

 

Fodorné Érsek Kitti, Maminbaba Debrecen

aerobik és ultimate frizbi sportedző,

Fit-ball top tréner,

tae-bo, capoeira fitness és Maminbaba - Hordozós Latin Fitness oktató

 

 

vissza a blogokhoz